Látnivalók, séta a városban

Mosonmagyaróvár számos izgalmas látnivalóval várja Önt. Ha a fogorvosi kezelés ideje alatt kedve támad közelebbről is megismerkedni a várossal, biztosan nem fog csalódni a látottakban. Hangulatos utcák, terek, a város megannyi történelmi emléke várja Önt, amit a helyi kávéházak messze szálló illata tesz még varázslatosabbá. A mosonmagyaróvári sétához két sétautat ajánlunk Önnek. Az egyik a magyaróvári, a másik a mosoni városrészben kínál feledhetetlen élményeket. A két városrészt azért is érdemes külön-külön megszemlélni, mert ezek egészen a huszadik század elejéig különálló települések voltak, és mind a mai napig szembeszökő különbségeket mutatnak. Kezdődjék hát a városnézés!

Magyaróvári városrész
Az Óvári vár

Ha az ember Mosonmagyaróváron jár, feltétlenül érdemes megnéznie a város szimbólumaként emlegetett épületegyüttest, amely egyben a település legrégebbi műemléke is. Ez az Óvári vár.

A várárokkal körülvett épületegyütteshez boltozott téglahídon és alagútszerű kapuépítményen keresztül jutunk el. A kapu boltozatának zárókövén az egykorvolt várurak, a Bazini és Szentgyörgyi grófok hatágú csillagos címere látható.

Hogy a várat mikor építették, pontosan nem lehet tudni, de hosszú évszázadok alatt több erősítési terve készült, és számos alkalommal átépítették. Megerősítésére mindig háborús időszakban fordítottak gondot, és mivel a környéken kőanyag nem volt, többnyire az építmény méreteinek csökkentésével igyekeztek növelni a véderőt. A vár szabálytalan négyszöget formázó alapja arra enged következtetni, hogy eredetileg ötszög alaprajzú lehetett. Így kerülhetett kívülre az a gótikus várkápolna, amely az 1600-as években még állt, a kápolna feltárt maradványai a vár észak-keleti részén találhatóak.

Az Óvári vár soha nem volt nagy ostromok elszenvedője. Mivel a várvédők általában kevesen voltak, az épület pedig gyenge, többnyire nem vesződtek a hatalmas túlerővel szembeni védekezéssel, és a védők a legtöbbször önként feladták a várat. Az óvári vár ennek ellenére nagy idők tanúja volt. A tizenhatodik század közepén a török hódítók a várossal együtt felégették, később olasz hadmérnökök tervei alapján erősítették meg. A tizennyolcadik században az épületegyüttes német fennhatóság alá került, megfosztották katonai jellegétől és várbörtönként működtették. Később a Habsburg család magánbirtoka lett, akik a tudomány szolgálatába állították. Jó ideig mezőgazdasági akadémia működött a várban, ennek nyomai még ma is felfedezhetők.

Wittmann park

Mosonmagyaróvár egyetemi városnegyedéhez tartozik a Wittmann Antal nevét viselő park. Wittmann Antal az egykori mezőgazdasági akadémia alapítója volt, tudós mezőgazdászként részt vett a Lajta folyó szabályozásában, a mocsarak szikkasztásában, és a nádasok lecsapolása révén a park kialakításában is. Ma a Nyugat-magyarországi Egyetem helyben működő karának kollégiumai találhatók itt, a parkban, no és különböző sportlétesítmények, amelyeket szintén előszeretettel használnak az egyetemista diákok.

Deák tér

A Deák tér valamikor Magyaróvár (egykor különálló polgárváros) piactere volt. A tér alighanem kitűnő helynek bizonyult az árucserére, adás-vételre, hiszen keletről az uradalmi malom és sörfőzde háromemeletes épülettömbje határolta. A régi malom épületét már egy tizenharmadik századból származó írásos emlék is szóba hozta. Egy tizennegyedik századi kiváltságlevél pedig arról tudósítja az utókort, hogy a malom és vámja egyaránt a királyi udvart illette. A sörfőzde a tizennyolcadik századtól a huszadik század közepéig működött itt, mindaddig, amíg egy nagyobb sörgyár, a Dreher meg nem vásárolta, hogy bezárja mint lehetséges konkurenciát.

A Deák tér várral szemközti oldalán található a Habsburg ház. Ez az épület valamikor a főhercegeké volt. Megszállt benne többek között Champagny francia külügyminiszter, gróf Széchenyi István, a Bécs felé menekülő Jellasich, horvát bán is. Kossuth Lajos a magyar szabadságharc idején, 1848 őszén a Habsburg ház Fő utca felőli erkélyéről hívta hadba a környékbelieket. Toborzóbeszédéről emléktábla is tanúskodik. A leghosszabb ideig Habsburg Frigyes főherceg lakott a kastélyban, ő 1920-tól 1936-ig, azaz haláláig Magyaróváron élt. Mindennapi sétája során gyakorta beszélgetett alkalmazottaival, a ház előtt álló padon ülve pedig mindig szívélyesen üdvözölte az arra járó helybélieket. Erre emlékezik az a 2006-ban elkészült szobor is, amely Habsburg Frigyes főherceg padon ülő alakját ábrázolja.

A tér északi oldalán a Nyugat-magyarországi Egyetem egyik épülete áll. Eredetileg a régi mezőgazdasági akadémia tanárainak lakóháza volt itt, a helyén később tűzoltószertár működött, amire a ma itt álló épületen elhelyezett emléktábla hívja fel a figyelmet.

A Deák tér legpompásabb éke azonban mégiscsak a három mellékalakos és domborműves barokk Nepomuki Szent János emlékoszlop. Ezt a páratlan műalkotást még Hugenstein Károly József, uradalmi jószágigazgató emeltette Mária Terézia megkoronázásának emlékére.

Fő utca

A magyaróvári főutcán gyakorlatilag minden ház műemlék, vagy műemlék jellegű épület. Az utcán végestelen-végig gótikus alapokon nyugvó barokk és eklektikus homlokzatú épületek sorakoznak. A fontosabb épületek tizenkilencedik századi, illetve századfordulós tulajdonosaik neveit viselik. Az egyik kivétel a Fekete Sas elnevezésű ház, amely már a tizenötödik században is állt. Ez az épület sok százados története során volt jezsuita rendház, sörfőzde, szálloda és vendéglő is.

A Fő utcán található a Cselley ház is, amely ma a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum részeként működik. A hetvenes évek végén tatarozták, akkor eltűntették eklektikus homlokzatát, és kibontották eredeti díszes, kőkeretű ablakait. A Cselley ház emeleti termeiben a Hansági Múzeum iparművészeti kiállítása és a híres Gyurkovics gyűjtemény tekinthető meg, dongaboltozatos pincéjében Római kőtár található.

A Fő utca páros oldalán a Habsburg ház szomszédságában található az egykori piarista iskola. A piarista szerzetesek (mindössze hárman ) a tizennyolcadik század elején kezdek itt tanítani. Még ebben a században elkészült a barokk huszártornyos kápolna is. Az épület a mai formáját 1838-ban nyerte el.

A belváros szívében, a Szent László téren áll a Szent Gotthárd templom. Ez a város legjelentősebb barokk stílusú épülete. E mellett volt valamikor a késő román stílusú Szent László templom, amelyet a török hódítók a tizenhatodik században a várossal együtt pusztítottak el. A mai templom bő kétszáz évvel később készült el, belső térében Mária Krisztina főhercegnőnek és férjének köszönhetően pompás késő barokk díszítés és festés látható. Még a második világháború előtt készült el az altemplomban a Habsburgok kriptája, ahol később Habsburg Frigyes főherceg és felesége érckoporsója nyerte el végső helyét.

A magyaróvári belváros meghatározó utcája a Magyar utca, amely ma gyalogosövezetként működik. Földszintes házaiból néhányat lebontottak már, az utca hármas számú épülete arról nevezetes, hogy itt alapították meg Magyaróvár első állandó nyomdáját.

A Jókai utcán elhagyva a belvárost barokk ikeroromfalas épület mellett haladunk el, amelyet a megmentett kőelemek beépítésével, az eredetihez hasonlóan építettek újjá. A Lajta-hídon túl, a Károlyligetben található a Flexum Gyógy- és Termálfürdő, amely a város egyik idegenforgalmi nevezetessége.

Mosoni városrész
Szent István király úttól a Vasútállomásig

A mosoni városrész bejárását érdemes a Határsoron kezdeni. Itt található a Winkler György, helybéli polgár által még 1785-ben állíttatott barokk kőkereszt és madonnaszobor. A Szent István király úton áll Flesch Károly (1873-1944) hegedűművész és zenepedagógus szülőháza. Az épület falán félalakos, bronzból vert dombormű állít emléket Moson község messze földön híres szülöttének. Nem messze tőle a volt községháza épületét találjuk, homlokzatát párkányok tagolják, kapualja cseh-süvegboltozatos, udvarán eredeti kőgyámos folyosó található. Az épület félköríves kapuja felett, egy márványtáblán az 1828-as évszám olvasható. Jelenleg a Mosonyi Mihály Zeneiskola kihelyezett tagozata működik itt.

Szintén ebben az utcában található a Nepomuki Szent Jánosról elnevezett plébániatemplom, előtte kőkereszt, német nyelvű felirattal. A templom előtti kis téren a magyar államalapító, Szent István király egészalakos szobra látható. Nem messzire innen az egykori Fehér Ló szálló épülete áll. Ma Közösségi Ház, a mosoni városrész kulturális központja.

Az országút és a Duna között a Rudolf-park várja kellemes sétaútjaival a vendégeket. A közelben pedig, a Hild János téren áll az Osztrák-Magyar Monarchia-korabeli vasúti pályaudvar szépen restaurált épülete.

Ipartelep

Az első világháború idején a mosoni ipartelepen épült az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb lőpor- és hadigyára. Az itt dolgozó ügyes kezű olasz hadifoglyok építették a ma is gyönyörű állapotban lévő olasz kápolnát. Ugyanezek a hadifoglyok a helyi tisztviselőknek  lakóházakat is építettek. A világháború végeztével a mosoni hadiüzem kiürült, ám nem bontották el: gigantikus háborús emlékműként maradt meg az utókor számára.

Az 1930-as években több ipari létesítményt építettek ide, ezek jogutódja részben még ma is működik. Az Ipartelep szomorú nevezetessége az 1956. október 26-i kegyetlen sortűz áldozatainak jelképes temetője. A Gyásztéren felállított kopjafák sorát egy háromalakos forradalmi emlékmű zárja le.

Érdekesség még, hogy ugyancsak az Ipartelepen, a mosoni tűzoltóság épületében – Alkotmány utca – működik Magyarország egyetlen tűzoltó múzeuma.

Majorok

A Pozsonyi út mellett, a belvárostól északra helyezkednek el a Majorok. A régi kertes, gazdasági udvaros területhez újabb, kertvárosias területek csatlakoznak. A Lajta-hídon átkelve a 48-as térre érünk, amelyet a Sóház hatalmas tömbje ural. A Sóház valamikor kapucinus kolostorvolt, a városfalon kívül kezdték el építeni a tizenhetedik században. Az épületet a tizenkilencedik század elején korai klasszicista stílusba átépítették, azóta volt sóraktár is: az épület innen nyerte ma használatos elnevezését. A 48-as tér sarkán áll a Lourdi kápolna, mellette a tizenkilencedik század végén alapított óvoda, a Hildegárdeum.

Kapcsolatfelvétel

A következő fogászati beavatkozások érdekelnek (több is megjelölhető):